A szerelem vegyjele

Profile picture for user peter.dominika Péter Dominika | 2022. február 12.
avagy a szerelemről tudományosan

A Nagybetűs SZERELEM! Ahh, igen! Pillangók az ember gyomrában, álmatlanság, sóvárgás a másik iránt, rózsaszín köd, na meg a többi. A romantikus filmekből, könyvekből, és persze a közösségi médiából is egy piedesztálra emelt, idealizált állapotként gondolunk rá, amit szeretünk sorsszerű eseményekhez kötni. Mindeközben az, hogy kikhez vonzódunk már jóval azelőtt eldől, hogy megszületne bennünk az elhatározás: leszámolunk a szingli léttel. 

kémiaszerelem
(forrás: hir.ma)

Ahhoz, hogy megértsük, miért is szeretünk bele valakibe, tisztáznunk kell, milyen biokémiai folyamatok mennek végbe a testünkben, illetve milyen társas folyamatok mennek végbe a két személy közötti kapcsolatban, ami hosszú távú elköteleződéshez vezet. A szakértők szokásos módon három szakaszra osztják az ismerkedéstől a párkapcsolatig tartó időszakot: a vágyakozás, a vonzalom és az elköteleződés szakaszaira. Mindhárom szakaszban nagyon fontos szerepet játszanak a testünkben pezsgő hormonok.

  1. Minden a vággyal kezdődik, amit elsőként az orrunk érez meg. Nem viccelek, tulajdonképpen szag alapján választunk magunknak parnert! Egy számunkra vonzó emberrel való találkozás során a lányoknak ösztrogén, a fiúknak tesztoszteron kezd áramlani a testében, szinte azonnal. A hormondömping hatással van a testszagunkra. Az izzadság a két fél egészségi állapotáról és genetikai állományáról is hordoz információt, ami alapján az agyunk azonnal eldönti, potenciálisan mennyire illünk össze a másik személlyel.
    Azokat részesítjük előnyben, akiknek a szaga, és ezáltal az immunrendszere, mérsékelten tér el a miénktől, ugyanis ezen gének keveredése egészségesebb utódot eredményezhet. A túl nagy hasonlóság vagy különbözőség hátrányosan befolyásolja a fajfenntartást.

    Csak hogy még egyet csavarjunk ezen a történeten: azok a hölgyek, akik épp a peteérésük alatt ismerkednek, nagyobb eséllyel találnak maguknak párt, ugyanis a férfiak tudat alatt több tesztoszteront termelnek, ha ovuláló nő illatát érzik. Szóval lányok, ha biztosra akartok menni, a ciklusotok 12-15. napja között érdemes megejteni az első randit.

Tudtad?
Az embernek 1.5 - 4 percre van szüksége ahhoz, hogy valakiről eldöntse, vonzódik-e a másik személyhez. A férfiak gyakrabban mutatják a vonzalom jeleit, egészen pontosan 48%-uk esik szerelembe első látásra, míg a nőknél ez a szám csak 28%.

  1. Míg a vágyakozás szakaszában nagyon gyorsan, meglévő biológiai és kémiai jellemzők alapján döntünk, addig a vonzalom szakaszában már teret engedünk a másik alapos megismerésének, a hasonlóságok és különbözőségek feltérképezésének is. Ebben a szakaszban nagyon sok szerotonin termelődik a szervezetünkben, amitől mérhetetlenül boldogok leszünk, illetve dopamin, ami céltudatossá és kitartóvá tesz minket a másik iránt.

    A kapcsolat kezdeti időszakában gyakran érezzük úgy, képtelenek vagyunk másra gondolni, mint a szerelmünkre, és szinte fizikai fájdalmat okoz, ha nem lehetünk vele. Ilyenkor a szervezetünk elvonási tüneteket produkál, a szerotonin és dopamin ugyanis olyan hormonok, amik egyfajta függőséget váltanak ki. A megvonás pedig hasonló tünetekkel jár, mint a kábítószerfüggők esetében. Aggodalomra azonban semmi ok, a kapcsolat alakulásával más hormonok veszik át az irányítást.
     

  2. Az elköteleződés szakaszában a testünk főleg oxitocint, amit boldogsághormonnak, illetve vazopresszint termel, amit hűséghormonnak is neveznek. Ezek a hormonok elsősorban az intimitás során alakulnak ki. Erősítik a partnerek egymás és közös családjuk iránti elköteleződését és a monogámiát.

 

A fentieket olvasva a szkeptikusok most biztos megállnak egy pillanatra, és - valljuk be - okkal teszik fel a kérdést: ha a hormonháztartásunktól függ, kihez vonzódunk, miért léteznek koronként és kultúránként eltérő szépségideálok, amiknek fékeveszetten próbálunk megfelelni? 

Tudományos szerelem
(forrás: amoryamistad2018.jimdofree.com)

Vegyük csak a barokk érát példaként: az 1600-as években a telt idomokat részesítették előnyben, ami egyértelműen utalt a család társadalmi helyzetére. Minél tehetősebb volt valaki, annál több húst, kenyeret, édességet tudott az asztalra tenni, ami a kerekded formában mutatkozott meg leginkább. A tehetősebb családok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése szintén jobban biztosítva volt, illetve egy életerős kismama sokkal nagyobb eséllyel tudott kihordani egy egészséges gyermeket, mint egy alultáplált. 

Ezzel szemben manapság a vékony alak hódít, érdekes módon részben szintén egészségügyi okok miatt. A jelenkori tudományos és társadalmi vélekedés szerint is, a főként növényi étrendet követő, kiegyensúlyozottan táplálkozó, gyakran sportoló, fitt nők és férfiak testesítik meg az ideálisnak vélt alakot.
Egy kor szépségideálja a vágyott állapotot mutatja, mércét állít az emberek elvárásainak. Azonban a társadalmi normánál fontosabb szempont a párválasztás során a személyiségek hasonlósága.

Elaine Hatfield összeillési hipotézise szerint az ember olyan partnerrel alakít ki valószínűbben kapcsolatot, aki hasonlít rá, hasonló társadalmi helyzetű és szellemi színvonalú képességekkel rendelkezik.

Alan Kerchoff és Keith David szűrő-modellje alapján egy kapcsolat 3 szűrési fázison megy keresztül:

  1. hasonló háttér, végzettség, lakóhely,
  2. hasonló hiedelmek és attitűdök,
  3. a szükségletek mennyire egészítik ki egymást.

Nagyon sok szociológiai és pszichológiai kísérlet bizonyítja, hogy az emberek sokkal szívesebben vagyunk azok társaságában, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak a világról és megerősítenek bennünket az értékrendünkben, sőt mi több, előnyben részersítjük azokat, akik hozzánk hasonló külső jegyekkel rendelkeznek. Ezt a pároknál is megfigyelhetjük: sokkal gyakoribb jelenség, hogy azonos testalkatú párokat látunk, mint nagyon különbözőeket.

Mint azt láthatjuk, minden kapcsolatot rengeteg külső és belső hatás formál, amik hatással vannak a felek egymás iránti érzéseire is. A párkapcsolatoknak azonban a titka nem biokémiai vagy szociokulturális alapokon nyugszik, hanem sokkal inkább azon, hajlandóak-e a felek dolgozni önmagukon a közös jövőjük sikeréért. Az érett érzelmi intelligenciával rendelkező társak tudják, hogy összecsiszolódni és egymáshoz idomulni nem önfeladást jelent, hanem kölcsönösen elvégzett munkát. A párkapcsolatba fektetett energia mindig megtérül, még akkor is, ha az nem tart örökké.

Forrás: A szerelem pszichológiája, Mindent az emberi testről, Mindent a pszichológiáról