- Nemrégiben egyik ismerősöm a következő kérdéssel keresett fel: “Tudom, hogy már beszéltünk róla, de még mindig nem világos, mi is valójában a GMO. Ez megint olyan káros anyag, amit beletesznek az ételekbe?”
Sokan nem tudják, mit jelent a fogalom, de ha tudják is, további kérdéseket vet fel, mit várjanak a genetikailag módosított élelmiszerektől? Milyen hatással lesz majd a testünkre, ha ilyen ételt fogyasztunk? Vagy lehet, hogy naponta ilyen ételeket fogyasztunk, csak nem tudunk róla?
A GMO (genetically modifided organism) rövidítés jelzi azokat a vírusokat, baktériumokat, növényeket vagy éppen állatokat, amelyekben a genetikai információt (DNS-t) mesterségesen átalakították.
A génátültetés lehetősége is fennáll, akár nem rokonfajok között is. Az így “tökéletesített” gének felett a legtöbb szempontból ellenőrzést lehet gyakorolni, mégpedig a következő célokból kifolyólag:
- az egyes tulajdonságokért felelős gének izolálása képpen,
- a gének ellenálló képességének növelése érdekében a kártevőkkel és vírusokkal szemben,
- a gyomirtószerek kiiktatása miatt,
- speciális anyagok előállításáért.
A GMO termékek első generációja a termésszám növelésére szolgált. A második generációs GMO termékek legfőképp a szegény országok élelmiszerhiányát próbálták megoldani. Az ecélból módosított termékek minőségi képességei javultak, így akár az ételallergiától szenvedőknek is megoldást kínálhatnak.
Ázsia lakossága például nagy mennyiségű hántolt rizst fogyaszt. Ebből adódóan nincs módjuk a kellő mennyiségű E és A vitamin bevitelére, tekintve, hogy a tápanyagok nagy részét a hántolatlan rizs korpája tartalmazza. A vitaminhiány legsúlyosabb tünetei a gyerekeknél mutatkoznak: évente több millió gyermek veszti el látását az A vitamin hiánya miatt. Nem régiben viszont piacra dobtak egy vitaminokban, nyomelemekben és zsírokban gazdag rizs fajtát, a golden rice-t, magyarul arany rizst. A szakemberek bizakodóak, remélik, ezzel nagymértékben megfékezhetik a tápanyaghiány miatt kialakuló betegségeket. A harmadik generációs génmódosított növények vagy termékek pedig egyfajta bioreaktorként vannak nyilvántartva, elsősorban ipari felhasználás céljából (gyógyszer, vegyszer, oltóanyag előállítása stb.)
Az Európai Unió álláspontot foglalt a GMO -val kapcsolatban, aminek következményeképp Szlovákiában 2004 május 1-től szigorú szabályokat vezettek be, melyekben többek közt megkövetelik a GMO látható feltüntetését azon termékek címkéin, melyek akárcsak egy hozzávalója is 0,9 %-nál nagyobb mértékben génmódosított eredetű.
A leggyakoribb GMO-S hozzávalók pl.: a szója, kukorica és a repceolaj.
Az utóbbi években megfigyelhettük a géntechnológia ütemszerű fejlődését, ám arra már kevesebb időnk jutott, hogy alaposan átvizsgáljuk ezek egészségügyi, ökológiai, etikai, szociális és gazdasági veszélyeit. Nem csak a társadalom, vagy az egyes uniós tagállamok, hanem a tudomány is erősen eltérő álláspontot képvisel a GMO biztonságának kérdésében.
Az ezekkel járó veszélyekkel a következő írásban alaposabban is foglalkozunk majd. Remélem a fentebb leírtakat hasznosnak találtad és újabb ismereteket szereztél ebben a témában.