Miért fogyasszunk hazai zöldséget és gyümölcsöt?

Kiss Angelika | 2020. február 3.
Nagyon egyszerű a válasz: a helyi idénygyümölcsök és -zöldségek előnyei, hogy nem kell őket utaztatni a fél világon keresztül, ezért kisebb az ökológiai lábnyomuk. Tehát a termék megérhetett a napon, és nem kellett etilén gázzal érlelni egy csukott teherautóban. Bizarrul hangzik?
Pedig ez tényleg így működik.

A paradicsomot, amelyet decemberben a boltok polcairól leveszünk, a déli országokban termesztik, hatalmas fóliákban, a vízkészleteket elhasználva. Zölden leveszik a szárról, hogy bírja az utazást, és beérjen, mire hozzánk kerül.

A legkönnyebb ehhez etilén gázt használni, amelyet alapjáraton a növények is kibocsátanak magukból érés során (tehát nem kell mérgező gázokra gondolnunk). Gondoljunk csak a banánra, amely szintén kibocsátja ezt a gázt. Ha sokáig áll a polcon, lassacskán barnul, érik. Ha melléteszel valamilyen éretlen gyümölcsöt, például paradicsomot, akkor az is gyorsabban fog beérni, igaz, a pulton, és nem a napfény hatására.

zoldsegek.jpeg
(freepik.com)

Ha van otthon nektek vagy nagyszüleiteknek kertje, és termesztetnek zöldséget, vagy vannak gyümölcsfáitok, biztosan tudjátok, hogy sokkal zamatosabb egy frissen leszakított, a napon megérett gyümölcs, nagyobb a vitamintartalma, mint a boltok polcain éretteké. Sajnos utóbbiak meg sem közelítik ezek ízvilágát és ásványianyag-tartalmát.

Érdemes tehát mindent beszereznünk akkor, amikor szezonja van. Ebben segíthet a következő táblázat is: https://tudatosvasarlo.hu/idenynoveny

 

Természetesen a déli gyümölcsök nálunk még nem teremnek akkora mennyiségben, hogy a boltok polcaira a közeli falvakból tudnánk bebiztosítani őket, és a leginkább ökotudatos döntés az lenne, ha nem vásárolnánk ilyen gyümölcsöket. (Bár megsúgom, hogy a füge már nagyon jól érzi magát nálunk, a dél-szlovákiai térségben, nyugodtan ültessetek fát, ha szeretitek, néhány év alatt már terem is.)

De persze, ki tud és akar ellenállni a mandarinnak decemberben? Talán még a téli narancs a kisebb rossz, ha választanunk kell, ugyanis a citrusok a déli országokban december-január környékén érnek be, így az akkor importált termények szintén a napon érlelődtek, igaz pár ezer kilométerrel arrébb. Ha nyáron veszel narancsot, rájössz, hogy nem ugyanaz, mint amire karácsony tájékáról emlékszel.

 

Honnan importálják hozzánk a legtöbb déli gyümölcsöt?

A világ legnagyobb banán exportőre Equador és Costa Rica, a mangó Brazíliából és Peruból jön, Spanyol- és Olaszországból jön a citrom, cseresznye, szőlő, nektarin, répa, a fokhagyma pedig Kínából. Ezért is érdemes elolvasnunk a címkéket, amelyeket a dobozra vagy a termék feliratára ragasztanak.

Ha piacon vásárolsz, és valakinél déli gyümölcsöket látsz, sajnos az azt jelenti, hogy nem őstermelőről van szó, hanem olyanról, aki megveszi a terméket valaki mástól, és eladja, (legtöbbször az idénygyümölcsöket-zöldségeket is), mivel így olcsóbb.

Ilyen esetben kevés derül ki arról, hol és milyen körülmények között volt termesztve a növény. Ha van kedvenc árusod, beszélgess el vele. Gyakran kiderül, hogy bár nincs kitéve a bio minősítés a termékre, mégis vegyszermentesen termett az áru, vagy pedig a régi módszerekkel (pl. vetésforgó) védik a termést a kártevők ellen. Az eper megterem már februárban is a déli országokban, ahonnan nagy szeretettel behozzák nekünk, de abban az időszakban még annyira kevés napfény éri, hogy az íze sajnos köszönőviszonyban sincs a hazai termékkel.

 

Milyen előnyei vannak a helyi termesztésű növényeknek?

Ha a növények betakarítási szezonjában vásárolsz, helyi, régión belüli termelőtől, akkor biztos lehetsz benne, hogy amit megveszel, azt valóban a nap érlelte, több vitamint és tápanyagot tartalmaz, kevesebb terhet ró a környezetre a szállítása. Nem utolsó sorban pedig olcsóbb, és a helyi gazdaságot támogatod, illetve műanyagcsomagolás nélkül is be tudod szerezni a terméket. Ha kisebb gazdálkodótól vásárolsz, nagyobb a valószínűsége, hogy nem használnak annyi vegyszert a termeléshez, mint a nagy termesztők, akikre nagy nyomást gyakorolnak a szupermarketek, amelyeknek eladják a terményt, mivel el kell érniük az ígért hozamot.

pexels-photo-1458694.jpeg
(pexels.com)

A teljesség igénye nélkül, álljon itt pár példa, mikor minek van szezonja.

  • Tavasszal a zöld leves növényeket érdemes venni: salátafélék, spenót, rukkola, hónapos retek, sóska, újhagyma, szamóca.

  • Nyáron a lédús zöldségek és gyümölcsök időszaka van: paprika, paradicsom, uborka, gyökérzöldségek, dinnye, málna, alma, barack, eper.

  • Ősszel karfiol, brokkoli, dió, cékla, fekete retek, kelbimbó, pasztinák, zeller, szeder terem.

  • Télen pedig tökféléket, káposztaféléket, hagymát, sárgarépát, karalábét, burgonyát fogyasszunk.

 

Az alma például egész évben elérhető hazai termelőktől a boltok polcain, mivel a különböző fajták eltérő hónapokban érnek be, és a szüret után megfelelő körülmények között (pl. pince) sokáig eltartható. Ilyen még a krumpli, a dió, mandula, bab és több káposztaféle is.

Végszóként pedig, aki igazán biztos akar lenni abban, hogy milyen zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, az termelje meg legalább fogyasztásának egy kis részét otthon, kertben, balkonon, nagymamánál, hogy aztán nyáron élvezhesse a munkája gyümölcsét, mondjuk egy jeges italban, mentalevelekkel.