Levél a Jézuskának

Profile picture for user salgo.viktoria Salgó Viktória | 2022. december 25.
Adventkor sok az inger. Ez az időszak ellentmondása, a kint és bent, az otthoni csend és a plázák ünnepi fényében hirdetett fogyasztás.

Adventkor sok az inger. Ez az időszak ellentmondása, a kint és bent, az otthoni csend és a plázák ünnepi fényében hirdetett fogyasztás. A keresztény ünneplés mindig felkészüléssel kezdődik, ami analóg a dolgok természetes menetével, az évszakok változásával, a fény jelenlétével, a dolgok változásával, mely minden kultúra elemi alapja. A felkészülés általánosan arról szól, hogy ezt a változást be tudjuk fogadni, advent esetében a karácsony misztikumát. A néphagyományban számos olyan rítust találunk, mely az embert átvezeti ezen az időszakon konkrét aktivitásokon keresztül. 

Gyerekkoromban az volt a szokás a családban, hogy levelet írtunk a Jézuskának, amiben leírtuk, hogy nagyon jók voltunk ebben az évben, és mit szeretnénk a fa alá. Az én levelemben általában Barbie babák különböző típusai szerepeltek. A levelet a testvérem szobájának ablakpárkányára szoktuk kitenni, ahonnan az angyalok továbbították. Amióta felnőttünk, egy dolog biztosan van a fa alatt: pizsama. Ennek 16 évesen még nem örültem, de bevallom, most már kifejezetten számolok vele. 

karácsony
(forrás: pexels.com)

Én jó ajándékozónak tartom magam, főleg amióta huszonéves koromban megtanultam jobban figyelni az emberekre. Legalábbis a korábbihoz képest megtanultam, tudjátok, úgy igazán figyelni. Azóta sokszor érzem, hogy egy beszélgetésben a másik máshol jár, arra vár, hogy ránézhessen a telefonjára, hogy elintézhesse azt a dolgot, vagy csak simán ő kezdhesse el végre az ő részét a beszélgetésben, mert mondjuk olyan történt vele, amit alig vár, hogy elmondhasson. Mindkét oldalt ismerjük mind. A mai közösségi médiában aktív életünkben nehéz eldönteni, valójában mikor is figyelünk a másikra. Rengeteget tudunk a másik profiljáról, a valós életéről annál kevesebbet. Ha tudunk figyelni, tudunk ajándékozni is. Szerintem. 

Ilyen apróságokkal tudjuk mélyíteni a kapcsolatainkat: ne tegyük ki a telefonunkat az asztalra beszélgetés közben, sétáljunk a barátainkkal otthon hagyott telefonnal, hallgassunk, sokat, és nézzünk a szemébe annak, akivel beszélünk. Én az elmúlt évben azt is gyakoroltam, hogy kimondjam a barátaimnak azt, hogy szeretem őket. Nekem ez nem volt könnyű. 

Sok tanulmány kimutatta, mennyivel jobban érezzük magunkat több offline órával, természetben eltöltött idővel, fák ölelgetésével, valós emberi kapcsolódással. És ezt a COVID évek után bizonyára mindnyájan tapasztaltuk is. Ajándékozzunk minőségi időt karácsonyra. Ne csak másoknak.