A forró nyári napok hőse

Köteles Ágnes | 2020. április 11.
Kellemes, már-már nyári napok köszöntöttek be, de tekintettel a kialakult helyzetre, sajnos a kinti szabadidős tevékenységek még kicsit váratnak magukra.

pexels-photo-1294943.jpeg
(pexels.com)

Az emberek otthonaikban maradtak, és sokan a fennmaradó szabadidejüket értelmesen szeretnék eltölteni, ezért könyvet olvasnak, tornáznak, vagy éppen alkotnak. Ám vannak biztos olyanok is köztetek, akiket órákra le tud kötni egyes ételek „élettörténeteinek” kutatása. 

Egyik nap lementem a boltba, a kijelölt időpontban, pontosan 12 óra után. Minden szükséges élelmiszert beraktam a kosárba, és már indultam is a kasszához, amikor úgy döntöttem, veszek még egy jégkrémet magamnak. És itt jött az ihlet!

Gondolkodtatok valaha azon, vajon hol és mikor jelent meg az első fagylalt? Nos, én ezt nem hagytam annyiban, utánajártam a dolognak, és most meg is osztom veletek, mire jutottam.

Kevesen tudják, de a fagylaltkészítés hagyománya az ókori Kínából, Indiából és Rómából származik. Az ókori római császárok állítólag rabszolgákkal hozatták be a havat a birodalomba, amit aztán gyümölcsökkel ízesítettek, és a nagy lakomákon fogyasztották ünnepek alkalmával. Egyes feljegyzések szerint még maga Néró is rendkívül kedvelte a fagylaltot. Havat, rózsavizet, mézet és gyümölcsöt kevertek össze számára. A jeget több száz kilométerről, a hegyekből hozatta.

200 évvel i.e. Kínában készítették el az első rizsből és tejből készült jégkrémet, amelyet hóba csomagolva tároltak.

Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára. Nagy Sándor serkentő szerként osztogatta a katonáinak a csaták előtt.

A 13. században Marco Polo hozta vissza a Távol-Keletről Európába a fagyi ötletét. A történészek úgy vélik, az ő receptje nyomán alakult ki a fagylaltkészítés Olaszországban. A döntő újítás is ebből a korból származik, amikor is rájöttek, hogy a fagylaltkészítő edényt kell lehűteni ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához.

XIV. Lajos udvarában is felszolgálták az újnak számító édességet, hétpecsétes titokként őrizték a receptjét. Csakhogy a király kertésze kilopta az udvarból a receptet, és hamarosan a köznép is élvezhette már az urak csemegéjét.

A reneszánsz idején minden bizonnyal Mátyás királyunk udvarába is eljutott a jégkrém receptje Beatrix királynő közvetítésével.

A 17. század felében I. Károly angol király főszakácsa készítette el a fagylaltot meglepetésként a királynak, akit annyira lenyűgözött a hűsítő finomság, hogy 500 librát fizetett évente a szakácsnak, hogy ne árulja el senkinek a receptjét.

Az első igazi fagylaltkészítő egy palermói származású úriember volt, bizonyos Francesco Procopio del Coltelli. Olaszországból ered a fagylaltkészítés mai technológiája is. Már nem a jeget vagy havat keverik a masszához, hanem egy hűtött edényben forgatják a fagyi anyagát.

Magyarországon a 18. században terjedt el a fagylalt. Elsősorban a gyerekeknek készítették, később felnőtt fagylalt néven, borral vagy pezsgővel szolgálták fel. Jégbe állított, kézi hajtással működő tartályokban készültek akkoriban. Így fagyasztották és habosították egyszerre az összetevőket.

A fagyi ma ismeretes ehető kelyhét, a tölcsért 1904-ben egy szíriai férfi, Ernest Hamwim készítette el Amerikában. Meleg tortalapot tekert össze, majd hűlni hagyta, és az így készitett tölcsért egy fagylaltosnak ajánlotta fel. A pálcikás jégkrémet 1923-ban szabadalmaztatták, amit akkor még „jégkrém pálcikán” néven ismert a közönség.

A fagyi amerikai elterjedésében pedig Washington elnök is komoly szerepet játszott, amikor egy fagylaltgépet vásárolt a feleségének.

pexels-photo-1262302.jpeg
(pexels.com)

Magyarországon a mai fagylalt elnevezés csak nagy sokára honosodott meg a köznyelvben. Hívták jegeczedett tejhabnak, fagyosnak vagy hideg nyalatnak. Az első magyarországi fagylaltozót a pesti belvárosban nyitotta Peter Fischer.  

Az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban. Az eper- és a pisztáciafagyi receptjét tartalmazták. 

 

Ha kedvet kaptatok egy kis jégkrémhez, a következő receptet könnyedén elkészíthetitek otthon is.

Hozzávalók:

  • 700 g joghurt
  • 25 dkg eper
  • 25 dkg áfonya
  • 25 dkg sárgadinnye
  • 25 dkg őszibarack
  • 4 evőkanál méz

Elkészítés:

  1. A gyümölcsöket egyenként, 1-1 evőkanál mézzel leturmixoljuk, vagy villával apróra törjük.
  2. Négyfelé osztjuk a joghurtot, és elkeverjük benne a négyféle gyümölcsöt.
  3. Kis pohárkákba vagy formákba öntjük, és a mélyhűtőbe tesszük.
  4. A forma nagyságától függően 1,5-2 óra után, mikor már félig megfagyott a jégkrém, beleszúrjuk a pálcikákat, majd teljesen megfagyasztjuk.

 

 

Források:
http://www.femme.sk/index.php/kuchyna/ine/item/7194-historia-zmrzliny
https://dobruchut.aktuality.sk/clanok/34204/historia-zmrzliny-pochutnavame-si-na-nej-uz-tisice-rokov/
http://www.emelttortenelem.hu/a-fagyi-tortenete-avagy-mit-nyalt-matyas-deak-napoleon-es-washington/
https://www.nosalty.hu/recept/gyumolcsos-joghurt-jegkrem