- A rovat ebben az évben a 2000-es szám körül forog. Az ok egyszerű, a Rover Kihívások között szerepel az a lehetőség, hogy „Felmegyek legalább két 2000 méternnél magasabb hegy tetejére.”(Rover, Kalandor 7.pont).
A mai részben a Magas-Tátra árnyékában kicsit elfeledett, és emiatt még a nyári szünetben is kevésbé frekventált Nyugati-Tátra (más néven Liptói-havasok) meglátogatására próbállak felbujtani. A tisztességes szintemelkedések és a túrák hossza (9-10 óra) miatt javaslom, hogy a Szitnya után ne ez legyen rögtön a következő célpontod. Viszont jövő június végére, amikor virágba borulnak a völgyek, vagy a színesedő kora őszi időben egy kis felkészüléssel hálás választás lehet.
A turistaútvonalak nagy részét egyébként a Nyugati-Tátrában is, akárcsak a Magas-Tátrában november 1. és június 15. között lezárják.
Első nap: Szállásként és a túrák kiindulópontjaként a Pribylina községhez (Liptószentmiklósi járás) tartozó, közvetlenül a hegyek lábánál fekvő egyszerű és nagyon olcsó kempinget javaslom. (Info: www.pribylina.sk/sk/autocamp-rackova-dolina). Három észak-déli fekvésű gerinc: a Baranec, a Jakubina és a Bystrá, köztük pedig a Jamniki és a Racskó-völgy érhető el innen könnyen.
A hosszú út miatt az első napra túrát nem érdemes tervezni. Bár, ha autóval vágsz neki az útnak – akárhonnan is indulsz – átszelvén a fél országot akármennyi látnivalót találhatsz útközben. Ha vonattal mennél, Liptószentmiklós vasútállomása az, ahol a gyorsvonatok is megállnak. Innen marad az autóbuszos megoldás (Pribylina, Rač. dol. rázcestie Hotel Esperanto), és a legvégén 3 km gyaloglás a zöld jelzésen, amely egy aszfaltúton vezet a kempinghez. Bárhogyan is érkezel, érdemes még ezen a napon egy rövidke sétát tenni a kempingtől a turistautak elágazásáig. Így reggel nem kell majd tanakodni, hogy melyik is a helyes irány. A korai kelés miatt este érdemes időben álomra hajtani a fejed.
Második nap: Baranec (2185 m), 8:05 h, 20,2 km, 1475 m
Hat órai kelést és a napi táv hossza miatt fél nyolcas indulást javaslok. (Nyáron gyakoriak a kora délutáni, villámcsapással járó zivatarok. Ilyen időjárás-előrejelzés esetén reggel hatnál később nem indulnék útnak). A zöld és piros turistajelzés elágazásánál (894 m) a Z jelzésen kezded az emelkedést az 1955 méteres Mládky csúcsig. Már előtte valamivel enyhül az emelkedő, és már látszik a főcsúcs is. Innen a gerincút már egész enyhe az előző órákhoz képest. Körülbelül négy és fél óra és 1315 méter szint gyaloglása után déltájban eléred a Baranec csúcsát jelző betonoszlopot. Innen a sárga jelzésen délre vagy északra tudsz tovább menni.A déli irány a rövidebb lejövetel (Žiarska dolina ústie). Ez kevésbé látványos, a vége nagyon meredek (2,8 km-n 782 m szintet vesztesz). Ha gyorsan kellene lejönnöd a hegyről, és nem akarsz ugyanazon az úton visszamenni, amelyen feljöttél, akkor ezt válaszd, és ne menj tovább északra.
Az északi (Žiarské sedlo) irányt javaslom, ez impozánsabb, és így beljebb jutsz a hegység szívébe. Egész pihentetően, de hullámozva ereszkedhetsz lassan lefelé a Smrek „csúcsán” keresztül a Zsári-nyeregbe (Žiarské sedlo, 1917 m). Ha stabil az időjárás, ezen a szakaszon kár is lenne sietned, mert szemben balról-jobbra húzódik a hegység főgerince csupa kétezer méter feletti csúccsal. A leghírhedtebb közülük a nyereg felett jobbra magasodó sziklás Ostrý Roháč, amelyen láncos út vezet. A nyeregben jobbra lefelé a zöld jelzésen folytatódik az ereszkedés. A völgy alján (kb. 1300 méter) a Baranecről két és fél-három óra lefelé menet után egy patakocskához érve keresztezed a kék jelzést, amelyen ismét jobbra lefelé fordulj. A turistaút hamarosan kiszélesedik és murvásra vált. A „Z” és „K” jelzés elágazásától újabb két óra ereszkedés után érsz vissza a kempingbe. Ha gyors voltál, délután öt óra körül lesz ekkor, (ha lassú, akár este hét is lehet) és valószínűleg minden vágyad egy zuhany és egy kiadós vacsora lesz.
Harmadik nap: Klín (2145 m), 7:50 h, 21,7 km, 1355 m
A mai nap a lengyel-szlovák határgerincre vezet az utad. A Klín a hegység ötödik (az előző napi Baranec a harmadik) legmagasabb csúcsa. Hálás kilátópont, és a leírt körtúra nagy része ráadásul hét kilométeren át oda és vissza is ugyanazon a turistaúton vezet a Racskó völgy alján.
A kempingből pár száz méteren át az előző napi utat követed, de a patakon átkelve a zöld és piros jelzésről rögtön jobbra kell fordulni a kék jelzésen. Jobb kéz felől a Racskó-patak zúg ezen a Szűk-völgyi (Úzka dolina) szakaszon. Fél óra után újabb elágazáshoz érve (tábla, esőbeálló) az innen induló sárga jelzésen folytasd tovább az utat. Ha ezen a napon sikerült nyolckor indulnod, akkor tizenegy és dél között a sárga és a zöld elágazásánál található mini múzeumként és esőben menedékként szolgáló régi „szalas”-nál (Koliba pod Klínom, 1427 méter) fogyaszthatod el az ebéded. Ez az a hely, ahová az „S” jelzésen fogsz délután visszatérni. Most a „Z” jelzésen folytatódik az utad a Gábor-völgy alján. Hamarosan újabb elágazás következik (kék jelzés), a Z-n maradva érheted el a határon található Gábor-nyerget (1937 méter). A nyeregből egy fél órás kaptató a „P” jelzésen a csúcs. Ha dél körül indultál a Kolibától, akkor körülbelül délután két óra tájban leszel a Klín csúcsán (a Kolibától kb. másfél óra a csúcs). A másik oldalon a Racskó nyeregbe lesétálva, majd onnan meredeken az „S” jelzésen a Racskói tengerszemek mellett négy óra tájban ismét a Kolibánál szusszanhatsz egyet. Innen már a reggelről ismert úton este hat körül érsz vissza a kempingbe.
Negyedik nap: Ha marad a hazaút előtt erőd és kedved, akkor érdemes megnézni a Pribylinai Skanzent. A Szentmáriai (Liptovská Mara) víztározó elárasztása által eltűnt falvakból mentettek át, vagy másoltak át ide házakat, egy templomot és egy kastélyt. A két túranap közé, vagy bizonytalan időben is jó pihenőprogram.
Megj.: a csúcsok neve melletti idők a tiszta menetidők (két órát legalább számolj rájuk).