Halogatás vs. időbeosztás - Hol a megoldás?

Kezdjük is egy rövid gyakorlattal: vegyél elő egy papírt és ceruzát, húzz egy vonalat a lap közepére. A bal oldalra írd fel az első 5 dolgot, ami eszedbe jut arról, hogy milyen feladataid vannak mára. A jobb oldalra pedig írj 5 olyan dolgot, amit nem feltétlenül ma, de a közeljövőben el kell végezned. A lap aljára pedig írj 5 olyan tevékenységet, amelyek akadályoznak ezek elvégzésében.

Ezennel akár össze is csaphatnám a kezem, mondva, hogy ez igazából ennyi. De sajnos nem! :)

Miért halogatunk?

A halogatás egy érzelmileg motivált állapot, ami arra ösztönöz minket, hogy ne csináljunk semmit, illetve, hogy elkerüljük a nehézségeket, akadályokat, érzelmileg taszító helyzeteket. Steel szerint egy olyan evolúciós maradványról van szó, amikor még a halogatás a túlélésért folytatott harcot, azaz a kockázatok kitolását jelentette. Mindenesetre ne ez legyen a kibúvónk!Lássuk, miért nem tudjuk elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket célul tűztünk ki?

1. Nem érkezett még el az a kritikus idő, amikor érezzük a nyomást, ott lebeg még előttünk a holnap lehetősége.
2. Úgy ítéljük meg, a feladat nem érdekes, nem fontos.
3. Információhiány lép fel a cselekvés kapcsán, nem tudjuk pontosan, mit is kell csinálni.
4. Tökéletességre törekszünk, ezért sosem tudjuk befejezni a feladatot.
5. Félünk a hibáktól, szorongunk az elvárásoktól és az értékeléstől.
6. Túlvállaljuk magunkat, azt hisszük, mindenre képesek vagyunk.

Tudtad?
A halogatásnak nagyon sok káros hatása van a lelki jólétünkre is: bűntudat, alkalmatlanság érzése, önutálat, stressz vagy akár depresszió formájában is megmutatkozhat.

Állapítsuk meg a probléma forrását!

Most, hogy már tudjuk, mi okozza a feladatok halogatását, nézzük meg, mi lehet még hatással a hibás időgazdálkodásunkra, azaz, mi gátol abban, hogy az időnket pontosan és effektíven osszuk be:

1. nem tudjuk kellő mértékben felbecsülni a munka igényét, vagy
2. nem tudunk prioritáslistát felállítani a feladatok kapcsán, vagy
3. tologatjuk magunk előtt a feladatot, amíg kritikussá nem válik, azaz halogatunk.

Mi a megoldás?

• Írj listát arról, mik az elvégzendő feladataid és írj melléjük határidőt. Általában a közelebbi határidejűek nagyobb prioritást (elsőbbséget) élveznek.
• A feladatokat értékeld 1-5-ös skálán aszerint, mennyire égető, hogy minél előbb elkészüljenek, egy másik skálán pedig, hogy mennyire szívesen foglalkozol velük. A sorrendedet aztán rendezd aszerint, hogy a legfontosabb feladat után következzen valami olyan, ami nem feltétlenül első a prioritáslistán, azonban örömet ad az azzal való munka.
• Ha ugyanarra a határidőre több feladatot is teljesítened kell, mérlegeld, melyiknek van nagyobb hozadéka a jövőre nézve, pl. ha holnapra kell elkészíteni egy papírmasé sárkányt meg egy esszét is irodalomórára, ami meghatározza a félévi jegyedet, az esszét vedd előrébb.
• Készíts tervet a napi feladataidról! Húzz egy vízszintes vonalat, és e fölé írd azokat, amiket mindenképp meg kell csinálnod, alá pedig azokat, amelyek a következő napon is ráérnek. Ügyelj arra, hogy ne támassz irreálisan magas elvárást magaddal szemben, mert az csak demotivál.
• Alakíts ki al-célokat, bontsd a feladatot minél kisebb részekre, ezeknek a munkaigényét is könnyebb megbecsülni.
• Szabj magadnak időkeretet egy-egy feladatra, pl. határozd meg, hogy 20 percet adsz magadnak arra, hogy kitaláld, mi lesz a beadandód témája, egy órát, hogy forrásokat keress, fél órát, hogy összerakd a struktúrát és így tovább.
• Vezess naplót, ebből látni fogod, hogy a hasonló feladatok elvégzése mennyi időbe telt előzőleg.
• Zárd ki a zavaró tényezőket, tedd el a telefont, kapcsold ki a wifit, koncentrálj a feladatra.
• Tarts szünetet bizonyos időközönként, de ezt ne a monitor előtt töltsd! Menj ki a friss levegőre, nyújtózz egyet, egyél egy gyümölcsöt, vidd ki a szemetet. Bármit, ami kicsit másra tereli a gondolataidat.
• Kérj visszajelzést az adott feladat elvégzése után, pl. a tanártól, hogy hogyan sikerült, miben lehetett volna jobb.
• Jutalmazd meg magad valami aprósággal, ha elkészültél egy feladattal.
• Írj egy listát arról, melyek azok a tevékenységek, amelyek „időtolvajok”, azaz amelyekkel a becsültnél sokkal több időt töltesz, sokszor fölöslegesen.
• Légy tisztában az erőforrásaiddal: mondj nemet egy felkérésre, ha úgy látod, nincs rá elegendő időd.

Tudtad?

Az idősödéssel a halogatás tendenciája csökken. Kb. 30 éves korunkra szinte eltűnik az életünkből. Addig viszont sokakat érint, leginkább a férfiakat.

Hasznos eszközök:

• feladatok státuszának nyomon követésére » TRELLO
• jegyzetekre » EVERNOTE
• cikkek mentésére, kategorizálására » POCKET
• a közösségi médiumok korlátozására » STAYFOCUSED
• kollaboratív csapatmunkákhoz » GOOGLE DRIVE

Forrás: Takács Ildikó - A halogatás pszichológiája