2018. május 27.
- Kevés annál lenyűgözőbb dolog létezik egy tábor során, mint a tábortűz pislákoló fényénél, hálózsákba bugyolált, eget kémlelő cserkészek raja.
A csillagképek már jóval a mi létezésünk előtt, az ókori mezopotámiaiaknak is utat mutattak. A Nap folyamatos kelet felé vándorlása következtében az égbolt más csillagokat tartogat számunkra a különböző évszakokban. Vegyük sorra, miket láthattok a nyári táborozások alkalmával!
A nyári égbolt leglátványosabb csillaga a Hattyú. Nevét egyesek szerint az átváltozott Zeuszról kapta, mások úgy tartják, Orfeusz legendáját örökíti meg, aki az alvilágba hattyú formájában szállt alá megkeresni feleségét. A csillagképben található az első azonosított fekete lyuk, a Cygnus X-1. Ha távcsővel nézitek a hattyút, láthattok benne egy sejtelmes foltot is, ez a Fátyol-köd, amely egy 50 000 évvel ezelőtt felrobbant csillag maradványa.
A Lant csillagkép a Hattyútól keletre, Orfeusz lantjaként van jelen. Legfényesebb csillaga a Véga, amely egyben a nyári égbolt legfényesebb csillaga is.
A Lanttól délkeletre helyezkedik a Sas, tőle keletre pedig a Hercules. Egy hatalmas vörös csillag is alkotja, amelynek sugara négyszázszor nagyobb a Napénál.
Tudtad?
1932-ben egyetemessé tették a csillagképek palettáját, azóta 88-at tartunk számon.
A többi évszakhoz hasonlóan nálunk nyáron is látható a Kassziopeia, a Kis- és Nagy-Göncöl, valamint a Sarkcsillag. Ezek a csillagképek a mi földrajzi szélességünkön mindig a látóhatár felett vannak, azaz sosem nyugszanak le és sosem kelnek fel.
A Nagy-Göncöl hét csillagból álló, talán legismertebb és legkönnyebben fellelhető csillagkép. Ha a szekerének a két legfényesebb csillagát összekötjük és az egyenest képzeletben meghosszabbítjuk, majd a két csillag közti távot ötször rámérjük az egyenesre, megtalálhatjuk a nem túl fényes, magányos Sarkcsillagot. Égi cöveknek is nevezik, mert még a többi csillag az éjszaka folyamán (látszólag) vándorol, ő egy helyben marad. Mégis hogyan? A Sarkcsillag az Északi-pólus felett helyezkedik el (éppen ezért használják az északi irány meghatározására), a Föld forgástengelye pedig pont feléje mutat, így a Föld nyugatról keleti irányú forgása a csillagot figyelve nem érzékelhető, tehát olyan, mintha nem mozogna.
A Kis-Göncölt, vagy Kis Medvét legegyszerűbben a Sarkcsillag megkeresésével tudjuk meghatározni, ugyanis az a rúdjának utolsó csillaga.
A Kassziopeia egy W alakú csillagkép a Tejút rendszer sávjában, amely a nyári égbolt jellegzetes és lenyűgöző eleme.
Megtudod találni a fenti csillagképeket a nyári égbolton? Ha sikerült megtalálnod őket, rajzold le a formájukat és a csillagok elhelyezkedését. Egy üres konzervdoboz oldalába szöggel lyukaszd ki a csillagképet. Tegyél bele mécsest, így bármikor felidézheted a nyári csillaglest. Játsszatok csillagkép felismerős játékot az őrsin, hogy biztos ne feledjétek el, mit tanultatok!
TIPP 1: Ha szabad szemmel nem sikerül észrevenned az alakzatokat, töltsd le a Google Sky Map ingyenes alkalmazását. Az égbolt felé tartva a telefont a kijelzőjén láthatod, épp milyen csillagképet scannelt az eszköz.
TIPP 2: Július közepétől augusztus végéig tart a Perseidák meteorraj átvonulása, a csúcs idén augusztus 12-ről 13-ra virradóra lesz, ilyenkor több száz hullócsillagot is meglehet figyelni a tiszta nyári égbolton. Ülj ki a barátaiddal egy széles rétre vagy magaslati pontra, távol minden fényforrástól, káprázatos látvány tárul majd eléd!
Tudtad?
A csillagképek csak a Földről láthatók az általunk megszokott elhelyezkedésükben, az űrben vagy más bolygókon nem tudnánk felismerni egyiket sem. Ennek az az oka, hogy még a Földről két csillagot a fényük miatt úgy láthatunk, mintha egymás mellett lennének, a valóságban nagyon távol vannak egymástól: az egyik kisebb fényű közelebb van hozzánk, míg a másik, sokkal erősebb fényű nagy-nagy távolságra, a Földről nézve azonban egyformának tűnnek.
Forrás: tudasbazis.sulinet.hu, pinterest.com