Mi is az a zsiráfnyelv?

Schvikker Alexandra | 2019. október 23.
Miért pont zsiráfnyelv? Mi köze hosszú nyakú barátunknak az erőszakmentességhez, és főleg a kommunikációhoz? A „zsiráfnyelv” elnevezés egy játékos metaforára utal.

Marshall Rosenberg, aki az erőszakmentes kommunikációt, mint megtanulható módszert kidolgozta, azért választotta jelképül a zsiráfot, mert a szárazföldi állatok közül neki van a legnagyobb szíve. 13 kilóra is megnőhet, hogy elegendő vérrel lássa el a fejet. Számomra ez sokat mond a szív és a fej közötti kapcsolatról is, és arról is, amit Saint Exupéry regényében a róka így fejez ki a Kishercegnek: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Szeretek még abba is belegondolni, milyen békességben élhet az a lény, amelynek a feje magasan a lombok között van, ahol tiszta a levegő és csend honol. Egy-egy probléma közepette nagyon jó, ha kitágul a látókörünk, el tudunk csendesedni és több választási lehetőségre látunk rá. Einstein szerint semmilyen problémát nem lehet megoldani azon a szinten, ahol a probléma van, csak egy magasabb pontról rálátva vagyunk képesek megérteni az összefüggéseket, és megtalálni a kivezető utat. A zsiráf ezt a szemléletváltást szimbolizálja.

zsiráfnyelv
(freepik.com)

Hogyan alkalmazható?

Bábokkal szuperül el lehet játszani, hogyan lehet hatékonyan, erőszakmentesen megoldani egy-egy helyzetet. Ilyenkor a zsiráf ellenpárja a sakál. Nem mintha az egyik a jó, a másik pedig a rossz volna. A különbség a zsiráf és a sakál között az, hogy a sakál mindennapjaink olyan helyzeteit képviseli, amikor tehetetlennek érezzük magunkat, és reakcióinkkal többnyire egyre mélyebbre kerülünk az elkeseredésben és fájdalomban. Ezzel szemben a zsiráf szemlélete és eszköze kivezető utat mutat az értelmetlen küzdelemből.

 

Mi a módszer alapja?

Az alapja a mély hit az ember tiszta szándékában, még olyan esetekben is, amikor a tettek és a szavak egészen mást tükröznek. Éppen ilyenkor van a legnagyobb szükség a hitre és a bizalomra, hogy megtaláljuk az ártalmas tettek és szavak mögött azokat a motiváló erőket, amelyek még romlatlanok, tiszták, és egyetemes emberi értékeket tükröznek.

Gyakran mondják: „Számolj tízig, mielőtt cselekszel.” Ennek a népi bölcsességnek az a tudatosabb változata, amikor ösztönös reakciók helyett megállunk, és a következő négy kérdést tesszük fel magunknak:

  1. kérdés: Mi történik most? (ítéletmentes megfigyelés)

  2. kérdés: Mit érzek most? (érzelmek megfogalmazása)

  3. kérdés: Mire lenne szükségem? (szükségletek, életminőségek, egyetemes értékek, az életenergia forrása)

  4. kérdés: Mit tehetnék most? (kérés, megoldási stratégia)

Nemcsak a konfliktusok megoldásában, hanem az örömök megünneplésében, a kérések és köszönetek kifejezésében, az élet apró-cseprő lehetőségeiben is hatékonyan segít ennek a négylépéses gondolkodási ciklusnak a követése.

 

Hogyan zajlik a zsiráfnyelv módszer?

Minden csoportnál másképp zajlik, a tagok igényeinek és közreműködésének megfelelően. A legfontosabb az, hogy mindenki a saját élethelyzetében ismerhesse fel a megoldási lehetőségeket, majd a felismeréseit megoszthassa másokkal. Izgalmasak a szerepjátékok és gyakorlatok, amelyek révén beleélhetjük magunkat a partnerek helyzetébe, és mély élményeket szerezhetünk az empátia erejéről. A négylépéses folyamat egy-egy részének részletes megismerésekor példamondatokon keresztül figyeljük meg, hol lehetnek a sikeres kommunikációt gátló csapdák, és mi az, ami működik.

 

Marshall Rosenberg a ‘60-as évek óta tanítja az együttműködő kommunikációt. Amikor valaki együttérző figyelmet kap egy másik értő-érző embertől, nyitottabb szívvel és nagyobb tisztánlátással képes szembenézni azokkal az érzésekkel, amelyeket magányosan nehéz lenne elfogadnia vagy elviselnie. A figyelem tudatosságában napvilágot láthatnak és megoldódhatnak a legsötétebb, legnehezebb érzelmek is. A bosszú, a düh átalakulhat gyásszá, szomorúsággá, csalódottsággá, majd érdeklődéssé. Ilyenkor figyelmünk a másik felé fordul, hogy megértsük, milyen érzelmek és milyen emberi szükségletek késztethették arra, amit mondott vagy tett. Amikor a két oldal között kialakul a kölcsönös megértés vágya, olyan párbeszéd alakulhat ki közöttük, amelyekben a szavak falak helyett ablakokká válnak. A módszer nem arról szól, hogy elfogadjuk a gonosz tetteket, hanem hogy megértést kapjon a fájdalom, amelyből a tettek születtek, és ez a megértés gyógyító erővel lehessen mindenki számára.

 

Őrsvezetőként, vezetőként fontos, hogy jól kommunikáljunk az őrstagjainkkal, csapattársainkkal. Meg kell találnunk a megfelelő módot arra, hogy zökkenőmentes legyen az együtt töltött idő. Ha problémánk adódik, és nem tudjuk, mit tehetnénk a megoldás érdekében, akkor jól jöhet számunkra a zsiráfnyelv. Segít a dolgok megoldásában, a problémák átlátásában, és rávezet a pozitív útra.

 

Bátran ajánlom, próbáljátok ki! Gyerekekkel is működik. Ha érzik, hogy megértően fordultok feléjük, érdeklődtök irántuk, és szeretnétek kölcsönös bizalmat kiépíteni, az nagyon sokat segíthet. Bátrabban fognak mesélni, kikérik tanácsotokat, és elfogadóbbak lesznek veletek és társaikkal szemben is.