Izland

Gerenyi Gergő | 2020. november 11.
Izland egy bámulatos szigetország az Atlanti-óceán északi részén. Történelme, természeti adottságai, sőt még a helyiek gondolkodásmódja is megérne egy külön cikket, de most egyelőre maradjunk a cserkészeiknél.

Az izlandi cserkészetet 1911-ben Ingvar Ólafsson indította el, aki Dániában élt, mikor megismerkedett a cserkészettel, majd pedig a szigetországban is elindította a mozgalmat. Hazaérve rögtön összeboronált egy őrsnyi gyereket, akik az első cserkészek lettek Izlandon. Más országokkal ellentétben, itt cserkészvezető nélküli őrsök működtek hierarchikus rendszer nélkül, függetlenül egymástól.

1944-ben az országban található összes cserkész szervezet egyesült, és megalakult a BIS (Bandalag íslenskra skáta, azaz Izlandi Fiú- és Lánycserkész Szövetség), ami azért különleges, mert egyesítette a fiú- és leánycserkészetet, ennek köszönhetően elkészült a közös logójuk, amely nemcsak a cserkészek közti, hanem a nemek közti kapcsolatot, összetartást is szimbolizálja. 

Ma már több mint 3700 cserkésszel működik a szövetség 35 csapatba tömörülve az ország területén.

Jelenleg 5 korosztállyal dolgoznak az izlandi cserkészek, mindegyiknek egy-egy jelmondata van:

  • Drekaskátar – Sárkány cserkészek
    7-9 év 
    Az élet egy kaland.
  • Fálkaskátar – Sólyom cserkészek
    10-12 év
    Az ismeretlenbe.
  • Dróttskátar - Bírósági cserkészek
    13-15 év
    Együtt.
  • Rekkaskátar – Vadőr cserkészek
    16-18 év
    Menj végig az egész úton.
  • Roverskátar – Rover cserkészek
    18+ év 
    Az utazás.

Az izlandi cserkésztörvények mindegyikét tartalmazzák a mi törvényeink is, viszont nagyon szépen kihangsúlyoznak egy dolgot, amin a modern világ határai között érdemes lenne elgondolkodni: A cserkész és vezető hűséges a társához és a barátjához.

Ezen kívül két fontos mottót követnek példaként. Az egyik a „Mindig felkészülve”, ami a mi “Légy résen!” jelmondatunknak felel meg, a másik pedig az „Aki egyszer cserkész volt, az mindig cserkész marad”. Mi ezt talán inkább „Aki egyszer cserkészfogadalmat tett, örökre cserkész marad!” formában használjuk, de a mondanivalója mindkettőnek ugyanaz: a cserkészet által olyan értékekre és tudásra teszünk szert, amelyek a jellemünket örökre meghatározzák.

Az izlandi cserkészek nem csak a világdzsemborikra járnak el, hanem saját, nemzeti dzsemborikat is szervezneknégyévente. Ezeknek szokásosan izlandi mitológiai témáik vannak, mint például „A vikingek útján” (1996) vagy a „Manók és trollok” (2002). Ez a rendezvény nagyon hasonlít a mi Nemzeti Nagytáborainkhoz.

Mivel Izland a „jég és tűz” földje, a kivételes természeti adottságai miatt kivételes cserkészprogramok is születtek itt. Ilyenek például a gleccsermászások, a lávacsatorna-túrák, gejzírfürdőzések, bálnavadászatok (persze szigony helyett csakis fényképezőgépekkel vadásznak), vagy csak egyszerűen a jéghideg vízben való fürdőzések.

Izlandon a cserkész önkéntességre nagy hangsúlyt fektetnek, ugyanis működtetnek egy Cserkész Mentőalakulat is. Ebbe 17 éves kor után lehet jelentkezni, és egy speciális kiképzés után már be is kerülhetsz a csapat hősei közé. Ez egy olyan tartalékos mentőosztag, amelyet vészhelyzetek esetén az állam hív össze és vet be a szükségesnek ítélt helyzetekben. Feladataik közé tartoznak a különféle hegyimentések, lavinamentések, vízimentések, vagy az elveszett turisták után való kutatás. Feladataikat tekintve akár a cserkészek különleges egységének is nevezhetjük őket.

Hihetetlen akaraterő, állandó éberség, társadalmi szerepvállalás – ezek azok a tulajdonságok, amelyeket izlandi cserkésztestvéreinktől érdemes lenne átemelnünk a saját életünkbe is. Érdemes megvizsgálnunk a természettel való kapcsolatunkat is, ha Izlandon képesek testvéreink teljes harmóniában élni a környezetükkel, mi se habozzunk, tegyünk egy kicsit többet a természetért és embertársainkért.