Mire jó az állapotfelmérés?

Profile picture for user varady.tamara Gál Várady Tamara | 2021. június 16.
Csapatparancsnokként, csapatvezetőként ismerős lehet számodra az állapotfelmérés szó, de ha mégsem hallottál volna róla, ez egy kérdőív, melyet a szövetség vezetősége állít össze, és olyan témákra, információkra fókuszál, amelyek fontosak a szövetség fejlődése szempontjából.

felmérés
(pexels.com)

2020-ban immár harmadik éve készítették el a csapatmentorok az állapotfelméréseket 29 aktív csapatnál, és a hagyományoktól eltérően (a közgyűlési vagy konferencián való prezentálás helyett) egy cikkben szeretném összefoglalni a 2020-as eredményeket.

Az állapotfelmérő interjúk ezúttal többnyire online formában valósultak meg 2020. novembere és 2021. márciusa között. Az egyes cserkészcsapatokat taglétszám, illetve működés alapján 5 kategóriába soroltuk be, és eszerint 13 aktív nagy csapat (50 fő felett), 11 aktív közepes csapat (20-50 fő között), 4 aktív kis csapat (kevesebb mint 20 fő), és 1 aktívan alakuló csapat működik a szövetségünkben. Emellett 3 kevéssé működő, lappangó, és 3-4 érdeklődő közösségről tudunk. 

2020-ban a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségben körülbelül 130 őrs működött, melyből 49 kiscserkész-, 64 cserkész- és 17 rover/felnőtt őrs volt. 

A Covid-19 és az ezzel járó korlátozások a legtöbb csapat életére nagy hatással voltak, mivel bizonyos időre fel volt függesztve a csapatok személyes működése.  A válaszadó csapatok közül 7-nél nem volt őrsi munka a korlátozások alatt, 10 csapatnál részben működtek az őrsök, ami azt jelenti leginkább, hogy a kiscserkész őrsöknél nem, de az idősebb korosztályú cserkészeknél próbálkoztak, ha rendszertelenül is, online őrsiket tartani, és csupán 9 csapatnál voltak rendszeres online őrsi gyűlések. 

A csapatok 2020-as őszi toborzására nem volt különösebb hatással a járványhelyzet, ugyanis az előző évhez hasonlóan alakult a toborzás aránya a csapatoknál (2020-ban 11 csapat toborzott, 15 csapat nem; 2019-ben 14 csapat toborzott, 21 nem), csupán a toborzás megvalósulási formája változott. Voltak csapatok, akiknek még sikerült kisebb változtatásokkal személyesen az iskolákban toborozni, vagy saját toborzó napot hirdetni, viszont voltak csapatok,  akik más formákat voltak kénytelenek kipróbálni. Ilyen volt például az osztályfőnökök által kiosztott szóróanyag (néhol QR-kóddal ellátva), vagy az egyes intézményekben kihelyezett plakátok. Volt, ahol egyenesen a szülők jelentették be a gyerekeiket a csapatparancsnoknál, és volt egy teljesen új toborzási forma is, mégpedig az online kampány (pl. ipolysági csapat).

Az állapotfelméréskor terítékre kerültek az őrsök nehézségei is, és volt pár olyan nehézség, amely több csapatnál is felmerült: ilyen például, hogy a járványhelyzet nagyon visszadobta az őrsi lendületet, az őrsvezetők belefásultak a vezetésbe, és emiatt előtérbe kerültek a magánéleti dolgok. Több csapatnál megfigyelhető, hogy a szokásos létszámú őrsökből kiesik 2-4 gyerek, és csupán 2-3-an maradnak, erre egyes csapatok a feltöltő toborzást alkalmazzák, ami felső tagozatos diákok esetében is működik (pl. nyékvárkonyi csapat). Továbbá sok csapatnál probléma, hogy kiöregednek az őrsvezetők és nincs utánpótlás a helyükre. Ezzel összefüggésben problémát okoz, hogy a középiskolába/egyetemre kerülő cserkészvezetők kiesnek a csapat életéből. Egyéb felmerült nehézségek: őrsvezetők elhivatottságának hiánya, őrsi időpontok összeegyeztetésének nehézsége, szülők visszajelzéseinek hiánya, rover korosztály megtartásának nehézsége, nem jut idő a kihívásokra az őrsi gyűléseken.

Jó gyakorlatok, amelyek működnek a cserkészcsapatainknál:

  • Éves szinten 1-2, csak vezetőknek szóló program (amelyet akár maguk választanak ki), ahol a töltődésen kívül lehetőség van egymás mélyebb megismerésére is.
  • A vezetői törzs/őrs valódi őrsként működik, szabályokkal, őrsi gyűlésekkel és ennek hatalmas megtartó ereje van.
  • Vannak csapatakciók, amelyek nyitottak a szülők számára is, így betekintést nyerhetnek, hogy hogyan foglalkoznak a gyerekeikkel, és ők is megtapasztalhatják a cserkészetet.
  • Ahol egy időben van az összes őrsi gyűlés, kezdéskor felsorakoznak az őrsök, közösen elénekelik a cserkészindulót és imádkoznak, és van lehetősége a cserkészeknek megosztani valamit a többiekkel. Ezután minden őrs különválik a saját foglalkozására. Ugyanez a forgatókönyv az őrsi gyűlések végén is, és ennek köszönhetően a cserkészekben hamarabb kialakul a közösségtudat érzete.
  • A havi egy, hosszabb vezetői gyűlés nagyon bevált több csapatnak is. Ilyenkor kiosztják az aktuális feladatokat, ahol akár a már nem annyira aktív vezetők is vállalhatnak feladatot, amelyek aztán számon vannak kérve. Fontos a vezetők lojalitása, mert enélkül nem tud működni a cserkészcsapat vezetése.

 

Nagyon érdekes, hogy a legtöbb csapatunknál a mai napig a csapatparancsnok végzi az egyéb feladatai, kötelességei mellett a pénzügyi és egyéb adminisztrációs feladatokat is. Ugyan vannak csapatok, ahol ezen feladatkörök már leosztásra kerültek, de ők jóval kevesebben vannak. A cserkészvezetők elmondása szerint 15 csapatnál vannak különböző feladatkörök a vezetői törzsben, 6 csapatnál nincs és 9 csapatnál csak részben valósul meg a feladatleosztás. Nagyon színes azon feladatkörök palettája, amelyek megjelennek a csapatokban, íme néhány: fotós, pénzügyes, raktáros, adminisztrátor, konyhás, csapatparancsnok helyettes, egészségügyi-, vallási-, túra-, egyházi ünnep-, nemzeti ünnep-, honlap-, PR-, projekt-,  program-, rover akció-,  instagram-, elszámolás felelős, drive-fotókat kezelő személy, kommunikációs,  őrsvezetőket mentoráló személy, blokkokat gyűjtő,, karbantartói munkákat végző, ŐV koordinátor, törzsi ŐV, leltáros, rózsakert felelős, lelki vezető,  egyenruha bebiztosító, születésnapi képeslapokat küldő, krónika vezetéséért felelős személy.

A cserkészcsapataink fenntartása és fennmaradása szempontjából fontos a tervezett utódnevelés. Ezen a vonalon elindulva megkérdeztük a csapatparancsnokokat, hogy van-e már potenciális utódjuk, és meglepő adatokat kaptunk: a cserkészcsapatok közül csupán 9 csapatnál van kinézve potenciális csapatparancsnok utód, de ez nem jelenti azt, hogy már folyik a felkészítése is.

Csapatparancsnoknak lenni nagy felelősség, ami gyakran jár nehézségekkel. Összegyűjtöttük, melyek a legmegterhelőbb feladatai az elmondásaitok alapján a csapatparancsnokoknak: mindent egyszerre észben és kézben tartani, motiváció fenntartása önmagában és a vezetőkben, adminisztrációs kötelességek rendszeres elvégzése, anyagi forrás találása, feladatvállalásra buzdítás.

A csapatmentori rendszer átalakulása kapcsán rákérdeztünk arra is, hogy eddig milyen együttműködései voltak a csapatparancsnoknak, csapatnak a csapatmentorral. Voltak csapatok, ahol az állapotfelmérő és kapcsolattartó alkalmakon kívül más nem valósult meg, de voltak olyan csapatok, ahol a toborzásban, vezetői őrs fejlesztésében, csapatépítésben is kérték a mentorok segítségét. A legtöbb csapat a jövőben is igény tart legalább az évi 1-2 beszélgetésre a csapatmentorral, mert elmondásuk szerint olyan témák kerülnek elő a beszélgetések alatt, amelyek elindítják őket a fejlődés, megoldás útján. Ezen kívül az új csapatparancsnok támogatásában, utódlás megtervezésében, fejlesztő vezetői programokon megtartásában, vezetők részére csapatépítő alkalmak levezetésében, őrsvezetők továbbképzésében kérnék a csapatmentorok támogatását a jövőben. 

A cserkészév kezdetén teherként is meg lehet élni ezen állapotfelmérő beszélgetéseket, de ha jobban mögéjük nézünk, sok gyakorlati hasznuk van, főleg a tudásmegosztásban. A jövőben igyekszünk a feljegyzett jó gyakorlatokat közkinccsé tenni (természetesen a cserkészcsapatok beleegyezésével!).