Miért és hogyan álmodunk?

Zsidek Viktor | 2020. szeptember 11.
Szia, Álommanó vagyok! Veled is előfordult már, hogy éjjel felriadtál egy rossz álom miatt? Velem is pont ez történt az éjjel. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi is az álom valójában, és miért is látjuk ezeket a képeket álmunkban?

Az álmok jelentős részei életünknek, amelyek már nagyon régóta foglalkoztatják az embereket. Vannak olyanok, akik nem álmodnak, azaz, csak azt hiszik, hogy nem álmodnak. Éjjelente mindenki álmodik, azok is, akik nem emlékeznek rá. Egy éjszaka alatt 4-8 álmod is lehet. Egy álom 1-2 óráig is tarthat.

images.jpg
(freepik.com)

Az álmokat általában reggelre elfelejtjük, még ha maradnak is bizonyos emlékeink belőlük, azok is a nap folyamán elhalványulnak. Vannak olyan álmok is, amelyekre tökéletesen emlékszünk, azonban ezek igen ritkák, leginkább akkor fordulhat elő ilyesmi, ha az úgynevezett REM-fázisban kelünk fel, vagyis, amikor az álom megtörténik.

Próbáld csak ki! Találsz itt 4 négyzetet. A következő napokban, amikor felkelsz és van rá időd, rajzold le, hogy mit álmodtál az éjjel. A napod végén pedig próbálj rájuk visszaemlékezni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az álmok tudatalatti üzenetek. Lehetnek egyszerűek, amelyeket már reggel megértünk. Vannak nagyon bonyolultak is, amelyekre sokáig is kutathatjuk a választ, mégsem értjük meg őket. Álmaink sok mindent jelenthetnek, de a tudományos álláspont szerint azt a célt szolgálják, hogy az agyunk feldolgozza, amit ébrenlét során látott, hallott, érzékelt. Éppen ezért csak olyan dolgokról tudunk álmodni, amiket már láttunk.

Az álmok a bizonyos REM-alvás során jelennek meg. Ez magyarul gyors szemmozgást jelent. A légzés ilyenkor szabálytalan, gyors. A szemeid gyors mozgást végeznek mindenféle irányban, a kezeid és lábaid izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. Ilyenkor a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik (rövid időre, néhány másodpercre), de erre a reggeli felébredésnél nem emlékszünk. A REM-fázisban az agyunk azt az üzenetet küldi az izmainknak, hogy tilos megmozdulniuk, pont azért, hogy az álmainkat ne játsszuk el. Ha ilyenkor felébredsz, megtörténhet, hogy úgy érzed, a tested megbénult, képtelen vagy mozogni. Ekkor sincs ok az aggodalomra, az agyad hamarosan reagál majd, és minden rendeződik. Bár mozogni nem tudunk ilyenkor, a beszédközpont nincs korlátozva. Biztos hallottál már arról, hogy valaki beszél álmában: nos, ez pont a REM-szakaszban történhet meg.

De akkor mi a helyzet az alvajárókkal? Ez a folyamat a mély alvás során történik meg, ilyenkor az izmaink már képesek a mozgásra. Alvajárás során gyakran az álmainkat éljük újra. Legtöbbször olyankor történik meg, ha előtte hosszú ideig nem aludtunk.

 

Az alvás fázisai

  • Ébrenlét
  • REM-alvás: itt történik az álmodás.
  • 1.szintű alvás: az alvás és az ébrenlét határa.
  • 2.szintű alvás: belépünk a tényleges alvás birodalmába, szívritmusunk és légzésszámunk egyenletessé válik.
  • 3.szintű alvás: agyhullámaink lelassulnak és rendszeressé válnak.
  • 4.szintű alvás: mélyalvás, a szervezetünk takaréklángon ég. Ezen a szinten járunk alva.

Alvás során az egyes szintek között ingadozunk, nagyjából 90 percig tart végigmenni a teljes fázison, és kezdődik elölről az egész. Ennek eredményeképp lehetséges, hogy az éjszaka során több álmunk is legyen.

Álmodni jó dolog, függetlenül attól, hogy jót vagy rosszat álmodunk, hiszen az álmok a lélek táplálékai, ezeken keresztül vezetjük le a lelki feszültségeket, így nem kell félni a rémálmoktól sem. Bár néha nagyon félelmetesek tudnak lenni, az agyunk csak megpróbálja feldolgozni az érzelmeinket.