- „Milyen ember akarok lenni? Milyen életet akarok élni? Mit akarok elérni?” – vetődnek fel a kérdések, talán csak tudat alatt az emberben. „Gazdag akarok lenni, Élvezni akarom az életet” – számtalan válasz létezik, amit magadnak kell megtalálnod. A cserkésztörvények viszont itt is iránymutatást adnak.
„A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.”
Mire megyek igazmondással manapság? De a Pistike is hazudik mindig! És miért mondjak feltétlenül igazat? A tanárnőnek se füllenthetek a házi feladattal kapcsolatban? De hisz az csak füllentés lenne!
A szó és a lélek kiemeli az embert az állatvilágból. Szava mindenkinek van, valakié többet, másé kevesebbet ér.
Ha cserkészként tiszta a szád, nem hazudod le a csillagokat is az égről, akkor a szavad sokat fog érni az emberek szemében.
Az igaz embereket mindig is becsülték. És szerintem nem véletlenül lett ez az első törvény. „Mondj igazat, betörik a fejed” – mondja a magyar közmondás, de nem az a dolga a cserkésznek, hogy erős legyen, ki merjen állni az igazság mellett, és példát mutasson ember társainak?
„A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának, nemzetének és embertársainak tartozik.”
Szóval csak legyek ott vasárnap a misén, menjek el évente egyszer koszorúzni honvéd sírokat, meg néha segítsek a nagyinak a kertben, nem?
Az, hogy vasárnap ott vagy a misén, nem kötelesség, hanem a hited velejárója. Ha hiszel Istenben, akkor be szeretnéd tartani a törvényeit, ezért figyelsz az Úr napján a misén. A hitet egy törvény se tudja rád kényszeríteni, csak ajánlani tudja. Mert lehet élni hit nélkül, csak nem biztos, hogy érdemes. Mert a lelki gazdagságot csak saját magától tudja elvenni az ember, abból más nem lophat.
A haza. Ki mit tekint hazájának? Mi a haza? „Mert a haza nem eladó, ezüstpénzre sem váltható, mert a haza lelked része, határait beléd véste ezer éve a hit.” Mindenki máshogy éli meg a hazaszeretetet. Viszont ha szeretsz valamit, amibe Te is beletartozol, akkor talán nem is „kötelesség” az a „kötelesség”. Hazádnak Te is a része vagy és formálod, tudatosan vagy tudat alatt. Tégy önszántadból hazádért, segíts községed szépítésében, szeresd a természetet. Cserkészként erre rengeteg lehetőséged van, és a haza összehozza az embereket.
Mert ezen a bolygón egy csomó másik ember lakik. Petike, a szomszéd néni, a kutyát sétáltató bácsi… Rengetegen. És mind más és mind egyedi.
„Mindenkinek van valami története, valami problémája. A gond az, hogy mindenki csak mesélne, de meghallgatni, felsegíteni egymást nem tudjuk” – mondta egy győri atya.
Kötelességünk, nem is, inkább kincsünk, ha segítünk a másikon. Amikor valakin nem érdekből segítesz, hanem mert szeretnél segíteni. Van, hogy az emberek nem értik, keresik a hátsó szándékod. Ha segítesz az embereknek, önszántadból, mert csak úgy lehet jól segíteni, akkor kitűnsz közülük. Gyakran nem vesszük észre a bajba jutottat. Mi lenne, ha kinyitnánk a szemünket? Nem kell hatalmas dolgokat tenni, de egy apróság, egy mosoly vagy egy ölelés, ami neked ingyenes, az lehet, mást kiránt a gödörből.
„A cserkész, ahol tud, segít.”
Olyan egyértelműnek tűnik ez a törvény! Ha anya megkér, hogy mosogassak el, elmosogatok, ha ki kell takarítani a szobámat, kitakarítom. Valóban? Lásd meg, mikor van rád szüksége az embereknek. Ne csak akard a jót, hanem tedd is. Tedd szebbé világodat. Ne a rendkívüli nagy jótettekről álmodozz, hanem a mindennapi élet apró lehetőségeit vidd végbe derűs lélekkel.
Segítőkész ember szeretnél lenni? Aki segít másokon? Ez egy rögös út.
A cserkésztörvények, a hit, a jobb ember útja nem könnyű. De mit értékelsz jobban: azt, ami azonnal, csettintésre az öledbe hullik, vagy amiért megküzdesz?
Jó embernek lenni, szép életet élni nem könnyű. Magyarnak lenni, hinni, embereken segíteni kimondottan nehéz. Kihívás. Tegyél a jobb életért, tegyél egy jobb világért, kiáltsd bele a világba tetteiddel és szavaiddal, hogy szlovákiai MAGYAR cserkész vagy.